Blogból vállalkozás indítása másodállásban

Blogger pirosban laptoppal

Blogos egyéni vállalkozást szeretnél indítani, de nem tudod, hogyan fogj hozzá?

Sok bloggert visszahúz a pénzszerzés/üzletindítás gondolatától az adózás és a számlaadás kérdése. Ahhoz, hogy például egy partnerprogramra feliratkozz és onnan jutalékot kapj, nagyon sokszor számlaképesnek kell lenned.

Eleinte valószínűleg  másodállásban akarsz majd blogozni. Erre a legjobb módszer az egyéni vállalkozás, mert ha mégsem megy, hamarabb ki tudsz belőle szállni, mint egy cégből.

Mi szükséges egyéni vállalkozás indításához?

Ha személyesen akarunk vállalkozást indítani, akkor egy formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani előzetes időpont egyeztetést követően a vállalkozó székhelye szerint illetékes jegyzőnél.

Egyéni vállalkozás indítása elektronikus úton is történhet, és ehhez szükséges az ügyfélkapu. Ügyfélkapu létesítése ingyenes és az okmányirodában elvégezhető.

Az egyéni vállalkozói tevékenység akkor kezdhető meg, ha az ügyfélkapus fiókba a nyilvántartásba vételről szóló igazolás megérkezett. Ezen közlik a szükséges adatokat (adószám, KSH szám, nyilvántartási szám, stb.).

A tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes. Nem feltétlenül szükséges, hogy vállalkozói igazolványt igényeljünk, így ennek a költségét is megtakaríthatjuk (10.000 Forint), helyette a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kinyomtatva igazolja a vállalkozásodat.

Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az “egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.

Megjegyzés: Az adószámos magánszemély nem vállalkozó. Számlát adhat a tevékenységeiről, de ha valamilyen cégnek dolgozik, az kifizetőnek minősül és az adót köteles levonni.

Tevékenység

A bejelentő lap kitöltéséhez szükség lesz a folytatni kívánt főtevékenység, illetve egyéb további tevékenységek kódjára.

Az egyéni vállalkozók, illetve adószámos magánszemélyek tevékenységét az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ-struktúra) alapján határozzuk meg és ez alapján kerül bejelentésre az általunk végzett tevékenység.

Ha nem egyéni vállalkozóként jelentkezünk be, akkor az európai uniós előírásoknak megfelelően a főtevékenység alapján minden szervezetet, gazdálkodó egységet be kell sorolni a a TEÁOR’08 (Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) négy számjegyű ágazatába.

Az ÖVTJ kódrendszere a TEÁOR-besoroláson alapul, mivel az ÖVTJ hat számjegyéből az első négy számjegy a TEÁOR, az ötödik és hatodik számjegy pedig egy alábontás, amely még inkább konkretizálja az adott tevékenységet.

A TESZOR (Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere) szintén a TEÁOR-struktúrára épülő rendszer, ám nem a tevékenységeket, hanem az azok által megtermelt termékeket és szolgáltatásokat tartalmazza.

Engedélyek

Vannak olyan tevékenységi körök, amelyek végzéséhez engedély szükséges. Ezen engedély nélkül nem kezdhetőek meg bizonyos vállalkozási tevékenységek. (pl. könyvelő, villanyszerelő).

A bejelentéshez / hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységek katalógusa tartalmazza, hogy mire kell engedélyt kérni.

Számlaadás, könyvelés

Az egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemléletben vezeti alapnyilvántartását, amelyre a pénztárkönyv a legalkalmasabb. Számlát is köteles kibocsátani a vállalkozás, minden általa végzett termékértékesítésről, vagy szolgáltatás nyújtásról.

A számlázás történhet kézzel, számlatömb használatával, vagy számítógéppel, számlázó program segítségével. Csak olyan számlázó programot szabad megvásárolni, melyhez a készítője tanúsítványt is ad arról, hogy az a NAV által elfogadott.

Ha számlázó programot használunk, akkor 30 napon belül be kell jelenteni a használatát a nav felé, különben 500 ezer Ft-os bírságot kaphatunk.

Egyéni vállalkozót nem csak neve, címe, adószáma azonosítja, hanem a nyilvántartási száma, ezt is rá kell írn a számlára. Egyéni vállalkozónak lehet fantázianeve is, de a kötelező adatokat ekkor is fel kell tüntetni a számlán.

Ha katások leszünk, akkor a számlára feltétlenül rá kell írni, hogy KISADÓZÓ, különben mulasztási bírságra számíthatunk.

A könyveléshez kell egy könyvelő is, aki átlagosan havi 5.000 Ft összegért tartja karban a vállalkozásod adóügyeit.

Adózás

Milyen adózási formát válassz? Megpróbálok erre a kérdésre egyszerű választ adni.

Ha van heti 36 órát meghaladó munkaviszonyod, (napi 8 órát dolgozol), akkor másodállásban nem kell járulékot fizetni, mivel nem adsz magadnak „fizetést” – a fizetésed a munkaviszonyodból van. Van még néhány körülmény, amely feljogosít a mellékállás státuszra, mint például ha nappali tagozatos hallgató vagy nyugdíjas vagy, stb).

Főállású vállalkozó akkor lesz valaki, ha nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya. Ezt már sokkal jobban meg kell gondolni, ugyanis kötelezően befizetendő járulékokkal kell számolni legalább a minimálbérnek megfelelő összeg után, mely 2018-ban 127.500 Ft.

  • Szociális hozzájárulás: 27%
  • Nyugdíjjárulék: 10%
  • Egészségbiztosítási járulék: 8,5%
  • Személyi jövedelemadó: 15%

ami nagyjából 85.000 Ft-os befizetést jelent havonta. Erre még jönnek az adók. Ez csak akkor éri meg, ha a bevételből simán kitermelhető.

Kata

A KATA főállásban 50.000 forint. Ez kiváltja a járulékot, a vállalkozói szja-t és az ehot, van vele érvényes tb-d. Évi 12 millió forintig az adó havi 50.000 ft, felette 40%. Kell még fizetni iparűzési adót is.

Másodállásban a Kata 25.000 ft. Nincs vele érvényes tb-d, de az megvan a főállásod után. A Kata kiváltja a vállalkozói szja-t és az eho-t, ami magas bevételnél és kevés költségnél nagyon jó lehet.

Ha Katás vagy, ott csak bevételi nyilvántartás van, nincs költségelszámolás.  Akkor is fizetned kell a havi 25.000 forintot, ha nincs semmi jövedelmed.

Mivel a bevételed az elején várhatóan kevesebb lesz, mint a költségeid, ezért addig, míg nyereséges nem leszel, felesleges a havi 25.000 Ft Katát fizetned. Ilyenkor jobb választás lehet az olyan egyéni vállalkozás, amely  tételes költségelszámolást alkalmaz.

Tételes költségelszámolás másodállásban

A bevételből levonásra kerülnek a költségek és ha pozitív az eredmény, akkor kell csak adót fizetni.

  1. Megnézed, hogy mennyi  bevételed és mennyi költséged van egy hónapban
  2. Kivonod a bevételből a költséget, ez lesz az adóalap
  3. A fizetendő vállalkozói Szja mértéke az adóalap 9%-a. Ezt levonva megkapod az „adózott eredményed”
  4. Az adózott eredményed után kell még fizetni 15% Szja-t és 14% eho-t
  5. A maradék a tied

Iparűzési adó

Az iparűzési adó, mint önkormányzati adó, helyenként eltérő lehet. A helyi önkormányzat mentességet adhat bizonyos esetekben.

Adómentesség, illeve adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Például Budapesten 1 millió Ft-ig mentes a bevétel ezen adónem alól.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa a 2000. évtől az adóalap 2%-a.

Adózási példa – 20.000 Ft haszon

Bevétel 120.000 Ft

Költség 100.000 Ft

Adóalap 120.000 – 100.000 = 20.000 Ft

Adó 100.000 * 9% vszja = 1.800 Ft

Adózott eredmény 18.200 Ft

szja 15% 18.200 * 15% = 2.730 Ft

eho 14% 18.200 * 14% = 2.548 Ft

amit zsebre rakhatsz:  18.200 – 2.730 – 2.548 = 12.922 Ft

amit adót kifizetsz: 1.800 + 2.730 + 2.548 = 7.078 Ft

Ez kevesebb, mint a 25.000 Ft Kata, ezért itt a Katát érdemes választani.

Ehhez még hozzájön az iparűzési adó, az adóalap 2%-a:

ipa 20.000 * 2% = 400 Ft

Összes adóteher:  7.478 Ft

Ami a zsebedben marad: 120.000 – 100.000 – 7.478 = 12.522 Ft

Ugyanez Kata alatt

120.000 Ft a bevételed, 25.000 Ft a Kata, és 400 Ft az ipa.

Összes adóteher: 25.400 Ft

Ami a zsebedben marad: 120.000 – 100.000 – 25.400 = – 5.400 Ft

Adózási példa – 100.00 Ft haszon

Bevétel 200.000 Ft

Költség 100.000 Ft

Adóalap 200.000 – 100.000 = 100.000 Ft

Adó 100.000 * 9% vszja = 9.000 Ft

Adózott eredmény 91.000 Ft

szja 15% 91.000 * 15% = 13.650 Ft

eho 14% 91.000 * 14% = 12.740 Ft

amit zsebre rakhatsz:  91.000 – 13.650 – 12.740 = 64.610 Ft

amit adót kifizetsz: 9.000 + 13.650 + 12.740 = 35.390 Ft

Ez több, mint a 25.000 Ft Kata, ezért itt a tételes adót érdemes választani.

Ehhez még hozzájön az iparűzési adó, az adóalap 2%-a:

ipa 100.000 * 2% = 2.000 Ft

Összes adóteher:  37.390 Ft

Ami a zsebedben marad: 200.000 – 100.000 – 37.390 = 62.610 Ft

Ugyanez Kata alatt

200.000 Ft a bevételed, 25.000 Ft a Kata, és 2.000 Ft az ipa.

Összes adóteher: 27.000 Ft

Ami a zsebedben marad: 200.000 – 100.000 – 27.000 = 73.000 Ft

A lényeg az, hogy ha az első hónapokban nincs nyereséged, akkor NULLA forintot kell fizetni a tételes költségelszámolási módnál, míg a mellékállású Katában fizeted a havi 25.000 forintot a semmire!

Folyamatosan figyelni kell, és ha elérjük azt a küszöböt, amikor már nem éri meg a tételes költségelszámolás, akkor át kell váltani Katára.

A bejelentést követő hónaptól lehetünk Katások, ezért még a hónap végén döntsük el, hogy ha be szeretnénk lépni.

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

Az egyéni vállalkozó az SZJA szerinti adózás helyett, választhatja az egyszerűsített vállalkozói adót is, népszerűbb elnevezéssel az EVA-t.

Kiinduló feltétel azonban, hogy a vállalkozása legalább egy naptári és egy adóévben folyamatosan működjön, tehát alakuláskor még nem válaszható.

ÁFA

Az általános forgalmi adó mértéke 27 %. Több ettől eltérő ÁFA kulcs is van, azonban a gazdasági életben csak szűk körben használatosak.

Amennyiben az első évben nem tervezünk nagyobb beruházást, úgy célszerűbb Áfa tekintetében alanyi mentességgel indulni. Ennek értékhatára 8 millió forint egész évre – törtévnél időarányos az érték.

Az alanyi mentesség esetén a kiállított számla összegére nem kell ÁFÁ-t számolni, és jelezni kell, hogy a kibocsátó alanyi mentes.

Ez viszont azt is jelenti, hogy a beszerzések után keletkezett ÁFA visszaigénylési (adólevonási) jogát sem érvényesítheti, tehát 27 %-al drágábban vásárolja meg az eszközöket a vállalkozó.

Méh egy előny, hogy az ÁFA bevallások adminisztrációjától a vállalkozó az alanyi mentesség esetén mentesül.

Bankszámla

Amennyiben Áfás vállalkozást szeretnál indítani (Áfa körbe lépsz), kötelező a nyilvántartásba vételt követően 8 napon belül bankszámlát nyitnod a vállalkozásod számára.

Egyéb esetben elfogadható a privát bankszámla használata is, de ha túl sok a privát tétel, akkor azért szerencsésebb a külön bankszámla.

Bélyegző

Nem kötelező, de jó, ha van. Kifejezetten ajánlatos, ha kézi számlatömböt használunk és csúnyán írunk.

Bejelentési kötelezettség

Az indulást követő 15 napon belül kötelező benyújtani bizonyos adóbejelentkező nyomtatványokat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), az illetékes önkormányzat(ok)hoz, az illetékes kamarához (évi 5.000 forint kamarai tagdíj befizetésével) történő bejelentkezések az első lépések az induló vállalkozás kötelezettségei sorában. A bejelentkezések az Ügysegéden keresztül történnek.

“Bejelentheti egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdését, módosíthatja egyéni vállalkozói adatait, bejelentheti tevékenységének szüneteltetését vagy szüneteltetett tevékenységének folytatását. Lehetősége van egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntetni, illetve, amennyiben egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, úgy ezzel kapcsolatosan tehet bejelentést. Amennyiben nem rendelkezik igazolvánnyal, úgy itt igényelheti azt. Hatósági bizonyítványt kérhet az egyéni vállalkozók nyilvántartásában kezelt adatairól.”

Az egyéni vállalkozónak két adónemben kell adózási módot választania: az általános forgalmi adóban, illetve a személyi jövedelem adóban. Tekintettel arra, hogy szinte valamennyi bevallást és adatszolgáltatást elektronikusan kell teljesíteni a NAV felé, az ügyfélkapus hozzáférés nagyon fontos.

Nyiri Péter

2017 eleje óta foglalkozom blogírással és 2010 óta internet marketinggel. Az a célom, hogy segítsek neked blogodat, honlapodat vállalkozásod szolgálatába állítani, hogy ezzel növeld a bevételed.

Click Here to Leave a Comment Below

Leave a Comment:

​​​A blogodból milliós üzlet - ingyenes tanfolyam!

%d blogger ezt szereti: