|
 |
|
|
(x)
(x)
Blogvilág java
Linkek
Saját blogok: Olvasásra ajánlott blogok:Partnerek
Szerzői jogok
Blogvilág by xSolutions is licensed under a Creative Commons Attribution 2.5 Hungary License.
Balinto tegnap egy érdekes írást tett közre érzelmi kötődés a bloghoz címmel. A véletlen úgy hozta, hogy pont tegnap került elém a Scientific American Blogging - It's good for you című cikke.
emlékszel minden egyes bejegyzésedre? leírtad örömed, bánatod a blogodba? volt már olyan, hogy csak ez maradt neked, és ha nem lett volna, akkor nem tudod, mi lett volna? lelkiismeretfurdalásod van, ha nem írsz? szereted a blogod?
mondjuk ennek nem is kellene kérdésnek lennie, mindegy is. én nem írtam egy olyan bejegyzést sem, amit nem akartam volna, vagy nem találtam volna blogba érdemesnek, vagy "kényszerből".
Az önmeditáció az, ami a blogszférát a magasba röpítette. Pszichológusok (és írók) már régóta ismerik a személyes élmények, gondolat és érzelmek megírásának gyógyító hatását. Elképesztő, hogy klinikai tesztek milyen eredményeket hoztak:
- javítja a memóriát
- elősegíti az alvást
- AIDS-es betegekben fellendíti a sejtaktivítást és csökkenti a vírusok számát
- sebészi beavatkozások gyorsabban gyógyulnak
- rákos kezelést hatákényobbá és elviselhetőbbé teszi
Hiszem és vallom, hogy boldogok, kiknek a blogolás örömet szerez.
Írta suta, balinto blogján.
Alice Flaherty szerint, aki idegspecialista* a Harvard egyetemen és a Massachusetts General Hospitalban úgy véli, hogy blog írásakor a placebó effekt lép fel. Az emberek, mint társasági lények, több olyan szokással rendelkeznek, amely a fájdalommal kapcsolatos, ilyen például, hogy szívesen panaszkodnak, ami az elégedettség placebójaként működik. Flaherty szerint stresszes élményekről írt blog ugyanezt az érzést váltja ki.
*neuroscientist
Személyes tapasztalatom szerint, bármilyen okból kifolyólag is kerüljek stresszes helyzetbe (lehet akár betegség okozta stessz is), mind a blogírással, mind pedig azzal, hogy elmesélem valakinek, "kiadom a dühömet", ezáltal lenyugszom és sokkal racionálisabban látom a helyzetet.
Flaherty, aki mind az íráskényszert, mind az "ihlethiányt" (amikor képtelen vagy írni) tanulmányozza betegségmodelleket keres annak meghatározására, hogy a kommunikáció eme típúsait mi okozza. Flaherty magyarázata szerint az agy limbikus rendszerében található az a rész, ami a kommunikáció iránti vágyat serkenti. Elképzelhető az is - így Flaherty - hogy a bloggolás dopaminkibocsátást indít el, hasonló izgatószert, mint a zene, a futás vagy egy műtárgy megtekintése.
Bármi legyen is azonban a biológiai vagy idegi háttere, tény, hogy egyre több olyan ember keres és talál megnyugvást a blogírásban, akik rákkal vagy más komoly problémával bírkóznak. Nancy Morgan szerint, aki a rákbetegekkel folytatott tanulmányt hozta nyilvánosságra az Oncologist számában, a bloggolás kétségtelenül hasonló előnyökkel jár, mint a kifejező írás, ezért a rákbetegség gyógyításában az írást, mint kiegészítő terápiát akarja alkalmazni.
Néhány (amerikai) kórház már saját blogportált indított el pácienseik részére. A blognak, a naplóírással szemben, hatalmas előnye, hogy hasonló helyzetben lévőekkel léphetünk kapcsolatba. Látva, olvasva az ő tapasztalataikról, érzéseikről új erőt nyerhetnek a betegek a saját gyógyulásuk érdekében.
Kapcsolódó anyagok:
További érdekes témák, ötletek a Blogfórumon.
Eddig 9 komment érkezett
(
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
1. magichoose 2008. 06. 12. 1:24
...vagy segít kiírni magadból, ami senkit nem érdekel....
...vagy lehetőséget ad az öncélú magamutogatásra...
...vagy segít legyőzni ezeket...
2. aliz2. 2008. 06. 12. 9:19
....igen, mintha picit kimaradt volna a (blog)olvasó szempontja! (vagy "más kárán tanul..."? esetleg örömén?...:)
Petőfi intelmei a XIX. század -amúgy is- költőihez ezek szerint már nem aktuális:"Ha nem tudsz mást, mint eldalolni. Saját fájdalmad s örömed;. Nincs rád szüksége a világnak..."
dehogynem, csak nyugodtan, írj blogot a XXI. században! (-nak.)
3. Harciszerzi, Horváth Ádám Ninjutsu oktató 2008. 06. 12. 9:45
Egy lehetőség azoknak, akiknek van miből adniuk...
(Szerintem)
Gouranga!
4. Varsányi Martina 2008. 06. 12. 10:21
Szerintem ebben az esetben érdektelen, hogy olvasnak-e mások. Persze elképzelhető, hogy egy adott betegségeddel való küzdelemről a sorstársak internetes keresésük közben értesülnek és érdekli őket, hogy egy-egy kezelés milyen hatással van, vagy milyen gyógyszereket kapsz. Ez a fajta érdeklődés és kapcsolat is pozitív hatású.
Az én olvasatomban inkább arról van szó, hogy azáltal, hogy leírod fájdalmadat (mind lelkieket, mind testieket) enyhülnek azoknak a tünetei.
Ráadásul így lehetőséget teremtesz egy nem várt segítségre.
5. Varsányi Martina 2008. 06. 12. 10:24
@aliz2: ezzel Petőfi egyik kedvenc versemet, József Attila Mama c. költeményét ítélte széttépésre :) (az én olvasatomban legalábbis)
6. aliz2. 2008. 06. 12. 10:35
a "Mama" nem csak "saját fájdalom"... sokkal-sokkal több! mint ahogy nem is gyerekvers) -tele van perspektívaváltással, több olvasata van, s ezek egymást gazdagítják - legfőképp az olvasót...
és József Attila is már XX. század :)
de nem lett volna kifogása Petőfinek se ellene -(l. "Füstbement terv")
7. Varsányi Martina 2008. 06. 12. 10:40
@aliz2: tényleg, a Füstbement terv...
A Mamát gyerekversnek nem tekinteném, de nekem mást jelent. Ezért is írtam oda, az én olvasatomban :)
8. aliz2. 2008. 06. 12. 15:58
írtam egy önálló bejegyzést a bejegyzésedből kiindulva:
lineas.freeblog.hu/archives/2008/06/12/ha_nem_tudsz_mast/
9. rika 2008. 10. 20. 18:24
hmmm... a blog íráshoz is kell egy katarzis, ezek szerint:D
és valóban, hihetetlen, h mennyi blog kezdődik úgy, h elhagytak/elváltam/kirúgtak/megbetegedtem/ egyszerűen csak elegem van az egész világból, és ez így nem mehet tovább.